Veszélyben van a Tisza

Egyre több a veszélyes mikroműanyag a Tiszában.
Harmadik éve tart a Szegedi Tudományegyetem kutatása, amely a Tisza vízrendszerének mikroműanyagokkal való szennyezettségét vizsgálja.

Vannak eleve mikroméretűre gyártott műanyagok, például a kozmetikai szerekben, bőrradírokban, de a legtöbb mikroműanyag a nagyobb darabok lemorzsolódásával jön létre fizikai hatás következtében. Ilyen hatás például a mosás is, amely során a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyóba. A mikroműanyagok mérete jellemzően 5 millimétertől 0,05 milliméterig terjed.

“Két szálon folyik most a kutatás: egyrészt a forrástól, tehát Rahótól a Titel közelében található torkolatig vizsgáljuk, hogy mennyi mikroműanyag van lerakódva az üledékben. Ezt a mérést évente végezzük. A kutatás másik részében azt vizsgáljuk, hogy mennyi mikroműanyag szállítódik a vízben ötnaponta” – idézte a kutatás vezetőjének, Dr. Kiss Tímea, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Geoinformatikai és Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszékének docensének nyilatkozatát a Szegeder.

A kutató elmondta, hogy azért pont ilyen gyakorisággal, mert ötnaponta halad el felettünk a Sentinel-2 műhold, az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja és annak egy bizonyos sávjában lehet érzékelni a víz színét. Ebből lehet következtetni a lebegtetett hordaléktartalomra, amit a kutatók megpróbálunk kapcsolatba hozni a mikroműanyagos mérésekkel, azaz, hogy mennyi lebegtetett hordaléktartalom mennyi mikroműanyag tartalommal jár együtt.

Egyrészt, egyre több a mikroműanyag a Tiszában, másrészt át is tevődik az eloszlása. Ez azt jelenti, hogy ha van egy szennyezési gócpont, akkor az később, az alatta lévő szakaszon megjelenik, eloszlik

– emelte ki a szakember hozzátéve, hogy azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a Felső-Tisza mentén nagyon sok, viszonylag szegény település van, az ukrán oldalon és a magyar oldalon is, ahol a szennyvíztisztítás még most sem megoldott vagy csak az utóbbi 4-5 évben épültek ki szennyvíztisztítók.

“Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 20-30-40 vagy akár 50 évben, tehát amióta vannak műanyag ruhák, azóta ezek mind  beleengedik a szennyvizet a Tiszába és ha ez egyszer bekerül, akkor 500-1000 évig nem bomlanak le a műanyagok” – foglalta össze eddigi tapasztalatait Dr. Kiss Tímea.

Szabadtéri medence lebeg Koppenhága kikötőjében. 5 méter magas karácsonyfát horgoltak ezen a településen.

Vissza a többi friss hírhez – kattints IDE!

via