Kevesen ismerik: mutatjuk Magyarország vulkáni eredetű tanúhegyeit

A tanúhegyek birodalmának talán mindenki a Balatoni-felvidéket tartja, pedig még a Nagy-Alföldön is emelkednek vulkáni eredetű dombok: a Felső-Tisza-vidékhez tartozó Beregi-sík gyöngyszemeit kevesen ismerik.

A Beregi-sík az Alföld különösen értékes kistája, ami az ukrán-magyar határ közvetlen szomszédságában terül el, a Kárpátaljai-alföld itthoni folytatása. Bár a vidék szinte tökéletesen sík, két apró, az alföldi rónából mégis látványosan kiemelkedő, riolitos-dacitos szigetheggyel is büszkélkedhet.

A barabási Kaszonyi-hegy és a tarpai Nagy-hegy Vásárosnaménytől nagyjából 20-25 kilométer távolságra található. Előbbi 219, utóbbi 154 méter magas, de az apró méreteik ellenére jelentős geológiai múltról árulkodnak, kialakulásuk valószínűleg a pliocén korban működött belső-kárpáti vulkáni övezet törésvonalához köthető.

 

A Kaszonyi-hegy a határ túloldalára eső Mezőkaszonyról kapta a nevét. Alapkőzete riolitos ignimbrittakaró, mely egykori olvadt lávából és környező kőzetekből épül fel.

A tarpai Nagy-hegy rétegvulkáni kúp lehetett, kőzete dácit, különleges értéke, hogy itt található Magyarország egyetlen roedderit-lelőhelye, amely az utóvulkáni működés során keletkezett, az osumilit-csoporthoz tartozó, ritka ásványféle. Nem véletlen, hogy mindkét hegyen egykor kőbányák működtek, nyomaik máig láthatók.

Közzétette: Tarpa Nagyközség hivatalos oldala – 2020. október 3., szombat

 

Vissza a többi friss hírhez – kattints IDE!

(Fotók: Instagram/woody91hun)

via

Így kerüld meg bringával a Balatont 2021-ben!