Súlyos a helyzet a Balatonnál: ha így folytatjuk, nem fürödhetünk benne többé

2015 és 2019 között több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat.

2015 és 2019 között több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat, a téli nádvágásra engedélyt kérőknek pedig mintegy fele irtást végzett aratás helyett – mondta az InfoRádiónak a balatoni nádas-felméréseket több évtizede végző hidrobiológus. Pomogyi Piroska szerint súlyos ökológiai következményei lehetnek a folyamatnak. Ráadásul sokan olyan bejárókat készítenek, amelyeket építési törmelékkel, nem ritkán azbeszttel, azbesztpalával töltenek föl, ami erősen rákkeltő, nem számolnak azzal, hogy mindennek mi lesz a következménye.

“A kulcsfogalom, hogy a Balaton egy igen sekély tó, különösen a déli oldala, szemben az északi parttal, ahol hegyek határolják a tavat, ezért a földrajzi okok miatt az a része mélyebb, de az átlagmélysége így is csupán 3 méter. A sekély tavaknál pedig a parti növényöveknek, mint például a nádasoknak, rendkívül fontos szerepük van abban, hogy a kívülről érkező terheléseket, köztük például a tápanyagterhelést – lásd mondjuk műtrágya – visszafogják a nyílt víztől, megóvva attól, hogy gyors ütemben romoljon a vízminőség” – mondta Pomogyi Piroska hidrobiológus.

A Balaton csak akkor marad meg tónak, ahol élünk, pihenünk, üdülünk és horgászunk, ha megóvjuk számunkra is kedvező állapotában, amihez a parti sáv nádas területeinek a védelme is hozzátartozik.

Menekülnek a turisták Törökországból. Egynapos kirándulás-tippet hoztunk: Szalajka-völgy.

Vissza a többi friss hírhez – kattints IDE!

via