Fotó: Getty Images

Siklóval hordják az ezeréves zsákfaluba a juhokat a Feröer-szigeteken

Nem véletlen jelent a skandináv szigetcsoport neve Juh-szigeteket. A lélegzetelállító tájon igen nagy a juh-populáció, akik haláltmegvető bátorsággal mászkálnak a szinte függőleges sziklafalakon is, melyekről egy elvétett lépésnél azonnal a nyílt vízbe pottyannának. A juhok terelésére még egy speciális rendezvényt is tartanak, ahol igazán extrém módon jutnak el az állatok A-ból B-be. Konkrétan siklóval utaznak a smaragdzöld sziklákról a lakott település felé.

Halak és juhok

Izgalmas és érintetlen, vad és meglepő tájék a Feröer-szigetcsoport, mely összesen 18, egy kivételével mind lakott szigetet jelent. Hasonló távolságra fekszik Norvégiától, Skóciától és Izlandtól is, időjárása szélsőséges és ugyan az utóbbi időkben növekedőben van lakossága, a Dán Királyság autonóm tagjaként kezelt területen alig haladja meg a lakosság az ötvenezer főt. A gazdaság mozgatórugója a halászat és a halfeldolgozás, továbbá a névadó juhok jóvoltából a juhtenyésztés és a gyapjúfeldolgozás is fontos megélhetési forrást jelent a lakosoknak.

Összesen körülbelül 70 fajta juhról beszélünk, melyek teljesen alkalmazkodtak a helyhez és az időjáráshoz is. Jól tűrik a szelet, a párát, ügyesen tájékozódnak ködben és az ingoványos talaj sem ijeszti meg őket. Mivel legelési idejük egy részét hegyvidéken, ijesztő kőfalakon töltik, legendák szerint a feröeri juhok lábai az egyik oldalon hosszabbak, hogy még jobban tudják járni a falakat. Ez persze csak egy humoros feltételezés, a helyi állatok lábai nagyon is egyforma hosszúságúak, az ösztönük diktálja az ügyes közlekedést.

Kézi nyírás mindenekfelett

Vannak olyan fajták, melyeket nem is feltétlenül kellene nyírni, mivel maguktól “elhullajtják” a felesleges kabátot, ám ez több szempontból vizsgálva sem vezet jóra. Egyrészt évekbe telik amíg a gyapjú lebomlik a természetben és a szeles időjárásban kvázi ördögszekérként gomolyogna a juhok gyapjúja. A helyi madarak így is szívesen gyűjtögetik a szabadban maradt gyapjút, ami sokszor lábaikra csavarodik, megbénítja őket — éppen ezért a nyírók, az állattartók a lehetőségekhez mérten mindig összegyűjtik a természetből az állatok elhullott szőrzetét.

A nyírás fáradtságos munka, pláne, hogy annak ellenére, hogy sokkal elterjedtebb a világban a gépi nyírás, sokan a Feröer-szigeteken még mindig a kézi megoldást részesítik előnyben. Az állat érdekeit szem előtt tartva (kevesebb a sérülés) és a benzinszag és a hangos gépcsattogás elkerülése végett is. Ráadásul a hagyományos nyírás mai napig a kézi marad, generációk óta ezzel foglalkozó családokat nagyon nehezen lehetne rászoktatni a könnyebb, gépesített módra. Ők még a természetet és az állatok javait figyelik, nem feltétlenül a termelés gyorsaságát, a profit özönlését. Egészen más szellemben telnek a feröeri napok.

A zsákfaluból a bolyhos, smaragdszín sziklákra

Minden szeptemberben eljön az idő, amikor egy, az érdeklődőknek is “nyitott”, egészen egyedi eseményen vehetnek részt a szigetek látogatói. Feröer legrégebben lakott településétől, a zsákfalu Tjørnuvíktől körülbelül 3 óra járásnyira találni a Stakkur névre keresztelt, a tengerben álló, füves kalapú sziklát. Nincs híd, amin át lehetne menni ide… így emberi erővel hajtott siklóval lehet átjutni a túloldalra. Ezen a szeptemberi délelőttön a terelők és az érdeklődők szépen lassan átmennek a siklóval a Stakkurra, ahol aztán együttesen, a profikkal mobil kerítések közé terelik a jószágokat.

De hogy kerülnek az állatok a szikáról a szárazföldre? Természetesen ők is a drótkötélpályán húzott kis kocsiban. Ha mindenki földet ért, a csapat visszatér a Tjørnuvíkbe, ahol aztán forró levessel, lélekmelengető itallal, teával örvendenek a sikeres küldetésnek.

A talajviszonyok és a csettintésre változó időjárás nem mindig kegyesek, veszélyes is lehet a kirándulás. A helyiek ezért bőven ellátják tanácsokkal és intelmekkel az egyszeri terelőket, kontrolláltan túráznak és a hosszú és eredményes napot az állatok árverését követően táncos mulatságon ünneplik meg.

A szigetek egyre népszerűbb célpontnak számítanak, de szerencsére nincs hisztéria és tumultus, ahogy ez a hagyományos szeptemberi program sem turistásodott el.

Forrásaink voltak: savioumifsud.com, visitfaroeislands.com