Oroszországnak is van egy Stonehenge-hez hasonló helye — az Arkaim rejtélye

1987 — az archeológusok ekkor bukkantak az erődítményre az Urál déli részén, közel az orosz-kazak határhoz. Becslések szerint a bronzkorból maradhatott itt, így a maga körülbelül 4000 évével idősebb lehet az angliai Stonehenge-nél. De ki és miért építette ezt a hirtelen lakatlanná vált várost?

Oroszország kifürkészhetetlen

Kevés szó esik Arkaimról, ami leginkább két tényező miatt alakult így: egyrészt alig több mint 30 éve beszélhetünk róla, hogy egyáltalán észlelték a létezését, másrészt ennyi idő alatt kevés bizonyított háttérinformációval rendelkezünk róla. Oroszország mérete kétszerese az Egyesült Államokénak (11 időzónát jegyzünk itt!), a világ legnagyobb kiterjedésű országáról beszélünk, melynek területén majdnem minden domborzati, földtani viszony és képződmény megtalálható. Rendkívül nehéz és viszontagságos a felfedezés, legyen szó a leghidegebb égövben található területekről, vagy akár a szóban forgó dél-uráli sztyeppékről.

Véletlen felfedezés

Arkaim felfedezését sem célzott ásatásoknak köszönhetjük: a ’80-as években demilitarizált zónában víztározót szerettek volna kiépíteni itt. Szerencsére az Arkaim nem jutott a Sarkel romjainak sorsára: a kazár emlékek egy részét ugyanis 1952-ben eláraszztották vízzel. A sztyeppén ez nem történt meg, hiszen ekkor bukkantak a város, városok maradványaira és ezután kezdődött a találgatás, hogy vajon milyen célt szolgáltak a köralakban épült települések? Egyáltalán klasszikus lakóközösségekről beszélünk, vagy teljesen más funkciót láttak el? Megannyi elmélet látott már napvilágot Arkaimról, a legegyszerűbbtől az extremitásokig. Egyesek ugyanis úgy hiszik, nem is emberi civilizáció javait szolgálta a terület.

Földönkívüliek lakták volna Arkaimot? Megkérdőjelezhető a származásunk?

Nem ritka, hogy a múlt csodálatos emlékeit hiányos ismeretek birtokában összekötik azzal, hogy nem is emberi kéz építette őket. Az egyiptomi piramisok vagy éppen a 2005 óta közszájon forgó állítólagos boszniai “piramisok” (melyek sokkal inkább természetes eredetű, szabályoshoz közelítő geometriájú hegyek), a Nazca-vonalak misztikus jelenléte megannyi UFO-sztorival és spekulációval övezett, nincs ez másképp az Arkaim esetében sem. A pontos csillagászati együttállásokat és a geometriai megoldásokat próbálják egy fejlettebb civilizációhoz kötni. Összeesküvéselméletek szerint azért nem foglalkoznak a nyilvánosság előtt mélyebben és áthatóbban ezekkel a romokkal, mert alapjaiban kérdőjelezik meg a ma ismert történelmet és az európai, ázsiai népek eredettörténetét is.

Kevés emlék, kevés információ

Nagyon kevés az ásatásokon fellelt tárgyi maradvány. Írásos emléket eddig még nem találtak, ahogy műtárgyakat, ékszereket, fegyvereket sem, sőt, csontvázakra is csak módjával leltek. Néhány kerámiacserép maradványával, háziállatok csontjaival, bronz és réz megmunkálására alkalmas olvasztókemence megmaradt részével, kő- és bronzszerszámmal kell beérni ezidáig, mint hátrahagyott emlék. Úgy tartják, akár lakták a területet, akár használták, nem véletlenül égett le, szándékosan gyújtották fel távozás után, hogy semmi se maradjon a helyén és megőrizze a titkokat.

Város és/vagy obszervatórium, esetleg szakrális terület?

Több misztikus részletről tudunk a sztyeppe bronzkori maradványai kapcsán. Azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy egyetlen olyan megalitikus építmény létezik a Földön, mint a Stonehenge, ráadásul már felfedeztek olyan helyeket is, mint a szenegambiai kőkörök (Gambiában, Nyugat-Afrikában), vagy szintén Oroszországban a Manpupuner hét kőoszlopa. Egyes feltételezések szerint Arkaim nem kifejezetten közösségként létezett, sokkal inkább egy hasonló obszervatóriumként használták, mint az emlegetett angliai kőköröket.

Egy olyan elmélet is napvilágot látott, miszerint szakrális hely volt Arkaim, az erődítmény falain belül papok, szerzetesek éltek és az origóban mutatták be áldozataikat, celebrálták a szertartásokat.

Misztikus együttállások

Hátborzongató, de majdnem megegyezik a szélességi kör, amin Stonehenge és Arkaim fekszik — ezek szerint tényleg kiemelten fontos helyeknek számítottak az ókori csillagászok szerint. A bronzkori orosz maradvány amennyiben obszervatóriumként volt használatos, sokkal többet “tud” a Stonehenge-nél, jelesen míg az előbbi 10 csillagászati jelenség észlelését tette lehetővé, addig Arkaimnál ezek a szám 18.

Forrásaink voltak: world.pulse.rs, itinari.com, crystalinks.com, julianusbaratai.blog.com, mysteriesunsolved.com