Miért hívják Mecseknek a Mecseket?

A szóeredet-vizsgálat izgalmas nyelvészeti ág, új sorozatunkban éppen ilyen szempontból vizsgáljuk kedves célpontjainkat. Elsőnek a Dél-Dunántúl Mecsekét hoztuk el.

Remete-rét, Misina-tető, Tubes, Sós-hegy, Mandulás — aki egy kicsit is jártas a Mecsekben, ismerősen csengenek ezek a helyek. A mediterrán klímahatásokkal is megáldott középhegység 682 méteres csúcsával, egykor, a török hódoltság idejében Ferava néven futott.

A “mecsek” kifejezést a Balaton környékén a mécsesre mondják, de ez kevésbé fontos, mint a zalai “mecsekes” szó, ami a piszkos, ragadós földet jelzi, sárközi nyelvjárásban pedig a “mecseköst” a kopár vidékre mondják. A kopárság enyhe túlzás, de a mészkő azért indikálhatja, hogy sivárabbnak találták, a Pécs fölötti karsztos sziklákról tényleg nem a buja erdőségek jutnak eszünkbe.

Klemm Antal nyelvész tanulmánya nyomán a név a “meszes” szóból eredeztethető, amire jó magyarázat lehet, hogy a régmúltban több mészköves hegységet és dombságot emlegettek így, például egyet Tolna megyében is szintén Mecseknek neveztek. Szintén a nyelvtudományok doktora írt le egy másik elméletet, ami szerint Szent Mihály, a hegyek védőszentjének nevéből érkezhet eleve a Misina-tető és maga a Mecsek elnevezés is.

Forrásaink voltak: hungaricana.hu, pecsma.hu