Magyarország legszebb szabadtéri múzeumai

Ha egy kis kulturális és szabadtéri programra vágynátok, akkor fedezzétek fel Magyarország legszebb szabadtéri múzeumait.

Hollókői Falumúzeum / Hollókő

Cserhát ölelő karjaiban a falu megőrizte eredeti varázsát, egységes építészeti stílusát. Központja az ófalu – egy utcával és félszáz védett épülettel.  Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják. Hollókő gúlasisakos fatornyos katolikus temploma a falukép meghatározó épülete. A falu lakói palócok, a mai napig őrzik színes, gazdagon díszített viseletüket.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum / Ópusztaszer

A honfoglaló magyarok tiszteletére kialakított szabadtéri múzeum. A park a szegedi, szentesi,  mezővárosi-tanyai világot idéző legértékesebb épületeket őrzi és mutatja be. Látható itt halászház, iparos műhelyek, kocsi gyűjtemény, makói porta, paprikaszárító, napsugaras díszítésű törpebirtokos háza, szatócsbolt és pékműhely is. Nomád Park és jurták az eurázsiai sztyepp, puszta világát, a honfoglaló magyarok életmódját idézik. Lovasbemutató helyszíne és íjászközpont. Rendszeres bemutatókkal.

A park Romkertjében az ország egyik legrégibb temploma, a szeri bencés monostor története a XI. századtól követhető nyomon. Különleges látnivalója a kétezer darabból összeállított 500 kg-os Szent Gellért-bronzharang.

A park legféltettebb kincse a maga nemében egyedülálló, monumentális alkotás: A magyarok bejövetele című, 1800 négyzetméteres festmény, a Feszty-körkép.

Samu, az ősember / Vértesszőlősi Bemutatóhely

A vértesszőlősi mésztufabányában került feltárásra Magyarország legidősebb, mintegy ♦ 400 ezer éves régészeti lelőhelye.

Az 1960-as években vált világszerte ismertté, amikor megtalálták az első csonttöredékeket, illetve eszközöket, majd Vértes László ősrégész vezetésével feltárták Európa egyik legrégibb, mintegy félmillió évvel ezelőtt élt ősemberének, Samunak telephelyét. A leletek helyén, a falu mésztufa bányájában bemutatóhelyet alakított ki.

A két feltárt és bemutatott lelőhely az előkerült milliónyi kőeszközzel, zsíros csontokkal táplált tűzhelyekkel, a vadászott állatok csontjaival és az emberi tejfogakkal valamint egy tarkócsonttal egyedülálló képet nyújt a korai, úgynevezett heidelbergi típusú ember életéről. Az egykori sáros itató és dagonyázó helyhez gyűlt állatok megőrződött lábnyomai pedig a természetes környezetről adnak képet.

Szalfői-pityerszeri skanzen

Épületei a középkori eredetű faépítkezés jellemző példái. A házak kémény nélkül épültek. Nevezetes az úgynevezett kerített ház, melynek egyik oldalán a lakóház áll, rá merőlegesen a kamrák, vele szemben az ólak és az istálló. A négyszög alakú belső udvart a negyedik oldalon kerítés zárja le. Így vált védhetővé a gazdaság betyároktól, tolvajoktól. Egyedülálló épület az emeletes kástu is, melynek földszinti részén tárolták a zöldségféléket és a bort, az emeleten a húsárut és szemes terményeket. A ház első emelete alatt s oldalán – mint manapság a garázsok – egyik oldaláról nyitott színben tartották a mezőgazdasági eszközöket.

Vissza a többi friss hírhez – kattints IDE!

via

(Fotók: Getty Images, wikipedia)