Különleges helyek Magyarországon, amikről nehéz elhinni, hogy valóban léteznek

Nem kell messzire utazni, ha csodás képződményeket, mesebeli tájakat szeretnénk látni, elég az ország határain belül maradnunk.

Vannak egészen különleges, már-már megmagyarázhatatlan kinézetű képződmények Magyarországon is, amiket érdemes felkutatni. Ilyeneket mutatunk.

Bazaltorgona Somoskőn és a vár

Mintha csak egy mesekönyvet ütnénk fel, olyan látványt nyújt a Salgótarján településrészeként ismert Somoskő, mely gyönyörű középkori várromja mellett egy hatalmas bazaltorgonával is rendelkezik.

Egerszalók mésztufahegy

Ritka, páratlan szépségű geológiai képződmény az egerszalóki sóhegy, melyhez hasonlót legfeljebb Törökországban, Pamukkáléban és az USA-ban, a Yellowstone Nemzeti Parkban láthatunk.

Kaptárkő, Szomolya

Ezt a helyet leginkább törpék, tündérek és manók otthonaként tudnánk elképzelni. A kaptárkövek – vagy köpüskövek, vakablakoskövek, bálványkövek –, olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket (vakablakokat) faragtak.

 

Fülöpházi homokbuckák

Magyarországon is találunk valódi, természetes homokbuckákat: a Kiskunsági nemzeti park területén látható homokterület az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. A folyóvízi feltöltődés után a Duna elhagyta a területét, és szél által mozgatott homoküledék felhalmozódás indult meg.

Molnár János-barlang

A Budapest II. kerületében található barlang a József-hegy alatt található, és Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere. Ez a Lukácsfürdő forrásbarlangja, de innen nyeri vizét a Malomtó is. 1982 óta fokozottan védett természeti képződmény; akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang.

Kazár riolittufa

Az egyedülálló geológiai képződmény a világon alig több mint hat helyen figyelhető meg. A riolittufa felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált. Mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta.

 

Vissza a többi friss hírhez – kattints IDE!

via