Tudod, miért tojik tojást a nyúl húsvétkor?

Annyira természetesnek vesszük, hogy húsvét alkalmával egy emlős állat, jelesül a nyúl, hirtelen fészekrakó madárrá válik és tojást tojik, pedig hát egészen különös, vajon miért hozza a nyúl a tojást? Az egész tyúk-nyúl-tojás kérdés egyetlen félrehallásból ered.

A húsvéti nyúl vagy húsvéti nyuszi, a húsvét ünnephez kötődő figura, a Mikuláshoz hasonlóan a gyermekfolklór része: a gyermekek „hisznek” a húsvéti nyúlban, amely tavasszal, általában húsvétkor titokban, mint a Mikulás vagy Jézuska, ajándékot hoz nekik.

A húsvét egy tipikusan nyugat- és közép-európai hagyomány és Magyarországon is régi tradíció. A húsvéti nyúl egyes források szerint a 16. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az első kosárfészket és később az első édességből készült nyulat. De vajon miért éppen nyúl? És miért tojik tojást?

Néhány forrás szerint egy félreértés kapcsán került a húsvéti ünnepkor jelképei közé, méghozzá a valóban tojást tojó tyúkot értették sokszáz éve félre. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase.

A fészekrakás valószínűleg abból vezethető le, hogy a nyugati kultúrákban ábrázolt nyúl általában a Lepus fajhoz tartozik, amely abban különbözik más nyúlfajoktól, hogy nem üregben él, hanem fészket rak, kicsinyei nyitott szemmel születnek, teste nagyobb és füle hosszabb.

Franciaországban és Belgiumban mellesleg a tojásokat nem a húsvéti nyúlhoz kötik, hanem azt mondják, a húsvéti harangok (cloches de Pâques) pottyantják le őket.

A tojás, ahogy a nyúl is, már az ókor óta termékenységi szimbólumok: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi nap-éj egyenlőség idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották őket.

Ma is tanultunk valamit!

(Forrás: Wikipédia, fotók: Unsplash)