Tudod, kik azok a férfiak és nők, akik az erkélyeket tartják?

A városi építészet egyik leggyönyörűbb díszítőelemei az erkélyeket vagy az épületek horizontális elemeit tartó női és férfi alakok. Elmondjuk, kik ők és honnan erednek!

Magyarországon is elterjedt építészeti megoldás, hogy a házaknál az oszlopokat női vagy férfi alakokkal helyettesítsék. A szokás görög eredetű: a férfialakot Atlasznak, női párját pedig kariatídáknak hívják.

Az Atlasz pár, vagy atlaszok sora épületek horizontális elemeinek tartását szolgálják az oszlopokkal hasonló módon. Az építőművészetben ezek rendszerint az embernél nagyobb, izmos férfi alakját öltik és hasonlatosak a görög mitológiából ismert Atlasz, az égboltot megtartó titánhoz. Az Atlasz elnevezés helyett a rómaiak a telamon fogalmát használták.

Nőnemű párjaik a kariatidák, de tőlük eltérően a tartásuk előre görnyedt, karjuk a teher alatt van, így látványosan fejezik ki a vállaikon viselt teher súlyát. Az ókorban leginkább az ión oszlopot helyettesítette, legszebb antik példája pedig az athéni Erekhtheion oszlopcsarnoka.

Előzménye a kanaphoré, ami fején kosarat vagy vázát tartó női alak ábrázolása az ókori görög szobrászatban. A kariatídák és Atlasz alakok alkalmazása nem korlátozódott az építészetben pusztán az antik görög, majd római korszakokra, hanem megvalósult a későbbi korokban, a reneszánsz, a barokk, a rokokó, a klasszicizmus illetőleg a neoreneszánsz és a neoklasszicizmus idején is. A 19. században a manierizmus ismertető jegyeit mutatják.

Ezentúl biztos te is azonnal kiszúrod majd őket egy-egy csodás sétálgatásnál!

(Forrás: Wikipédia, fotók: Unsplash, Pixabay)