4 csodaszép arborétum Magyarországon, amit feltétlenül látnod kell most tavasszal

Érdemes a hosszú hétvégére programot tervezni. Szebbnél szebb arborétumok találhatóak Magyarországon, amiket érdemes felkeresni.

Szarvasi Arborétum

150 éves mamutfenyő, 1600 fa- és cserjefaj, emuk és kékpávák: ezekkel mind találkozhatunk a 65 hektáron elterülő Szarvasi arborétumban. A kiépített sétányokon átkelve számos élménnyel gazdagodhat az idelátogató, ebben pedig segítségére lesznek a többórás, választható körtúrák.

Alcsúti arborétum

József nádor építette az angolparkot a Váli-völgy szépséges szívében. Negyven hektáros területe növényritkaságok egész sorának ad otthont. Valaha a Habsburg birodalom legszebb arborétumai közé tartozott.  Az arborétum 540 fajból álló fás növénygyűjtemény. A legszebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők és japánakácok pompáznak. Egyedülálló a 24 törzsű óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró és az ország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa.

Zirci arborétum

Egykor III. Béla vadaskertje volt itt. A tavat a Cuha felduzzasztásával hatszáz éve alakították ki. A szerzetesek 1759-ben bekerítették, és rendezni kezdték a területet, ekkor építették a Cuha patak kőhídjait is. Ez ma az ország legmagasabban fekvő élőfa- gyűjteménye. Érdekes a klímája, hosszú és hideg a tél, a nyár is hűvösebb és nedvesebb itt az átlagosnál. Sokféle fenyő, lombhullató fa, bokor él az arborétumban, köztük nagyon idős fák is. Különlegesség az atlaszcédrus és az illatos boróka, az óriási jegenyefenyő, a kolorádófenyő, a kéktobozú jegenyefenyő, az andalúziai és görög jegenyefenyő. A híres hársfasort 1809-ben telepítették.

Vácrátóti arborétum

Az ország leghíresebb és legnagyobb botanikus kertjét Vigyázó Sándor gróf alapította, aki maga is értett a növényekhez. A botanikus kert a vácrátóti kastélyparkból alakult ki a 18. század végén, a magyarországi angolkertek mintájára. 1928-ban az elhanyagolt rátóti kastélypark a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került, az Akadémia azonban nem vállalkozott fenntartására. Az értékes növénygyűjtemények tönkrementek, a pusztuló fenyvest kivágatták, a kastélyt lebontották.

1952-ben megalakult az MTA Botanikai Kutatóintézete. Helyreállították az eredeti úthálózatot, kivágták a gyomfákat és bozótot, nagyarányú szaporításba kezdtek a több évtizede pusztuló növényzet pótlására.

A kert hatalmas területén jelenleg 13 ezer fajta növény él.

Vissza a többi friss hírhez – kattints IDE!

(Nyitókép: ilovedunakanyar/ Instagram)

Így kerüld meg bringával a Balatont 2021-ben!