Nyugodtan mondhatjuk, hogy Hollókő Magyarország kis ékszerdoboza.
Hollókővel sosem nyúlhatunk mellé. Ha kirándulásra vágyunk, ha egy kis újra, kultúrára, nyugalomra, akkor érdemes célba venni az év bármelyik napján.
A 17–18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan páratlan példája, amit sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják.
Te tudod, honnan ered a neve?
Egy régi történet szerint bizonyos Kacsics András – a 12. századtól a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak – elrabolta és épülő várába zárta a szomszédos földesúr asszonyát. Az asszony dajkája azonban boszorkány volt, és szövetkezett az ördöggel, akit rávett, hogy fiait változtassa hollóvá. Az ördögfiak az erődítményt kőről kőre lebontva kiszabadították az asszonyt, majd a kövekből egy közeli sziklán új várat raktak. Ez a vár lett Hollókő, az alatta elterülő falu pedig a várról kapta nevét.
A falu ékköve
A falu központjában, a domb tetején kialakított szigeten áll a fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos ékkő. A település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak.
Sokarcú település
Hollókő természetesen kedvelt turistacélpont. Tavasszal népszerű a húsvéti fesztivál, ahol hétfőn a lányok bizony könnyen a nyakukba kaphatnak egy vödör vizet, a bornapok és a pünkösdölés. Nyáron az úrnapi körmenet és a szent István napi várjáték. Ősszel a szüreti felvonulás. Télen pedig a Világörökségi nap és a betlehemezés.
Vissza a többi friss hírhez – kattints IDE!
(Forrás: wikipedia és via)
(Fotók: Getty Images)
